Társasházak: A belvárosi század eleji társasházak fűtése a legtöbb helyen még korszerűtlen. Nagyon sok épületen látható az ablakok alatt a  gázkonvektorok külső szellőzője. Falvastagságuk változó. A támaszkodó részeknél 50-60 cm. azonban a köztes részeknél csak 30 cm. A legtöbb helyen a műemlékvédelem miatt, sok esetben a lakók akarata miatt nem lehet a homlokzati hőszigetelést elvégezni. A lakások nagy belmagassága, valamint a nagyméretű ablakok is hozzájárulnak a jelentős hőveszteséghez.

Ipari csarnok: A régebbi épületek hideg határoló szerkezetei általában 30 cm-es szendvics panelból épültek. Ezek az idők folyamán, főleg a bennük található “sztirolok” elöregedése miatt, sokat veszítettek az amúgy sem túl jelentős hőszigetelő képességükből. Ezek javítására jelenleg elégséges a 10 cm-es kőzetgyapot szigetelés. Kicsit drágább a többi homlokzati hőszigetelési anyagoktól, azonban egyrészt jobb értékekkel bír, másrészt pedig a gyárépületek tűzbiztonséga miatt kötelező.

Az épület hővesztésének legnagyobb felületei:

  1. A legnagyobb hőveszteséget a falazat okozza.
  2.  

KÜLSŐ HŐKÉP:

 A téglák közepe laza szerkezete miatt sötétebb, –   rossz hővezető. A közte lévő kötöanyag (malter) viszont jó hővezető.

BELSŐ HŐKÉP

A belső hőképeken fordítva látjuk: A bejövő hideg levegő egyre sötétebb színnel mutatja a hőveszteséget.

A második legnagyobb hőveszteséget a födémek  ill. a tető szigeteletlensége okozza:

KÜLSŐ HŐKÉPEK:

Ebben az esetben a cserepek alját, ill. az egész tetőszerkezetett “megvilágítja” a födémen átjövő, vagy a tetőtérből kijövő hő. A képen az is látható, hogy a tulaj leszigeteltette a házát (a dübelek láthatóak a falazaton), azonban a födémre és a tetőtérre nem gondolt.

BELSŐ HŐKÉPEK:

A sötét foltok mutatják a bejövő hideget. Az idő múlásával, ill. a nedvesség hatására az ásványi gyapot zsugorodik, szigeteletlen felületek jönnek létre. (Sokszor besegít még a rossz, ill trehány kivitelezés is).

3. A harmadik helyen a nyílászárók vannak.  Befolyásolja a keret szigeteltsége. Az üvegeknél a profil szélessége, az üveg minősége. Továbbá, hogy hány rétegű, ill. milyen gázzal van töltve. Legújabban pedig, már un. meleg távtartókat használnak az üvegek között, tovább csökkentve a hőveszteséget.

Egymás mellett és alatt a szigetelt és a régi nyílászárók.

4. További hiányosságok:

A homlokzatot szigetelték, de a lábazatot nem. Ebben az esetben az aljzatbeton hője nagymértékben itt távozik. Zokniban hideg a padozat.

Rosszul beépített nyílászárók.

A keretek tömítetlensége. Az idő múlásával a nyílászárók tömítései elöregednek.

Családi házak tetőtérbeépítésénél nagyon sokszor előforduló szigetelési hiba:

A tetőtérben a térdfal vasbeton szerkezete sugározza a hideget a lakók fejére, hátára, mivel általában a tetőtéri részben van a gyerekszoba és a hálószoba.

Főleg utólagos hőszigetelésnél fordul elő, hogy az épületen kívül az ereszig lehúzódó tető “szoknyás” részét, ami a térdfalat  takarja és a vége le van lambériázva, nem bontják vissza és ezt a részt nem szigetelik.

A külső hőképek élénk színnel mutatják a vasbeton szerkezeteket.

Ugyan ez, belülről nézve.

KÉRJEN AJÁNLATOT!