Sok éves tapasztalataink alapján a hőfotózást az alábbiak szerint végezzük:
Az épületről hőképeket (belső) készítünk. Ez után egy előre nyomtatott lapot adunk, amire kérjük jegyzeteljen a tulajdonos. Ezen az épület külső határoló szerkezeteinek most elfogadható hőátbocsátási értékei vannak feltüntetve. Ide kell jegyzetelni a vizsgált épület paramétereit, milyen különbségek vannak az értékekben, a látott hibákat, azok kijavítási lehetőségeit. Illetve a kérdéseire adott válaszokat. A végén még egy sorrendet is felállítunk a hibák nagyságát, illetve az esetlegesen javítandó dolgok fontossági sorrendjében.

Varga István
okl. épülettermográfiai szakértő

Nézzük meg, hogy az épület felfűtésére fordított energia  az épület határoló  szerkezetein hol és milyen százalékban vész el.

1. Falazat: Az épület legnagyobb hőveszteségű felülete.  Felfűtött energiánk 30-35% itt vész el. Szigeteletlen falazat esetén a bepucolt falazaton keresztül látható az összes tégla, mivel körvonalait a kijövő hő megfesti. A téglák, laza belső szerkezetük miatt (lukacsosság) jó hőszigetelő képességűek. Azonban a szélei és főleg a malter, mint jó hővezető, már jelentős hőveszteséggel bír. A hőképeken a tégla közepe sötét, szélei, illesztései egyre világos színűek. Hőszigetelt falazat esetén látható a táblák illesztései, esetleges hibái, valamint a dübelek mennyisége. Megállapítható továbbá, hogy az alkalmazott hőszigetelés vastagsága megfelelő, vagy sem. 2018-tól min. 15 cm vastag hőszigeteléssel kell ellátni a homlokzatot. Roppant fontos, hogy felülete min. 5 cm-el a lábazati szigetelés síkjától kijjebb essen. A lábazati szigetelés szerkezete különbözik a homlokzati hőszigetelés szerkezetétől. Jobban viseli a sarat, havat. Így a homlokzati hőszigetelésről a csapódó eső, csapadék, nem az épület tövébe szivárog.Az Áthidalók, koszorúk is a falazat része. Ezek vasbeton elemek az épület legtömörebb szerkezetei. Ezáltal a legjobb hővezetők. Szigeteletlenségük  jelentős hőhidakat eredményeznek.

2. Födém, Tető:  A második legnagyobb hőveszteségű felület. Megtermelt energiánk 20-25% itt szökik el. Amennyiben a  födémen, vagy a tetőtér szigetelésén minimális hőszivárgás van, a kúpcserepeknél jelentkezik a színeltérés a külső hőképeken. A következő fokozat, amikor világos fátyol foltokat lehet látni a tető bizonyos részein. Amennyiben pedig a cserepek alatt, azok körvonalait markánsan megfesti a távozó hő, az már nagyfokú szigeteletlenséget feltételez.

3. Nyílászárók: Harmadik legnagyobb felület, ahol otthonunk melege 15-20% távozik. A külső hőképeken a beépítési hibák körbe azonnal látszanak. Ablakok esetében a legtöbb hiba alul a könyöklők alatt jelentkezik. Az ablakok beállításánál nagyon gyakran ezt a részt nem szigetelik ki és a külső könyöklőt, – főleg a tömör szerkezetű, beton, műkő – csak betolják az ablakok alá. Jelentős hőhidak alakulnak ki. Az üvegek minőségéről, valamint rétegeiről, a távtartókról az ÉPÜLETTERMOGRÁFIA fejezetben lehet olvasni.

4.Padló, lábazat: Az aljzatbeton hője jelenik meg a lábazaton. Az épületből 10-15% fűtési energiát elnyerve. Szigetelésénél roppant fontos, hogy a lábazati hőszigetelést a járdaszint alól min. 25-30 cm-el indítsuk. A mai kor követelményei alapján 10 cm. vastagságúnak kell lennie. Padlófűtés esetében hatékonyabban oda kell figyelni a lábazat  hőszigetelésére.

A hőkamera a belső hőképeknél a bejövő hideg levegőt mutatja. Minél sötétebb a szín, annál több hideg levegőt érzékel. A szigeteletlen falazat tégla kontúrjai, a vasbeton szerkezetek rajzolatain túl pontos képet mutat: a nyílászárók tömítettségéről, az üvegek állapotáról, beépítési hiányosságairól. Lényeges a tetőtér vizsgálatánál annak vasbeton szerkezeteinek, valamint a kitöltő falazat hibáinak vizsgálata. Továbbá, az ásványi gyapot hiányosságainak feltárása. Az idő múlása, a nedvesség hatása, valamint a trehány beépítés “lyukakat” képez a tetőtéri szigetelésben. A hő pedig szabadon távozik a hiányos felületeken.